A 888Ride új epizódjában a házigazda David Tuchman a pókervilág élő legendáját, az iparág egyik legismertebb nevét és arcát köszönti. Ő nem más, mint a Poker Hall of Fame tagja, Daniel Negreanu. Negreanu, aki betekintést nyújt kanadai gyermekkorába, pókeres kezdeteibe, és beszél a gyűlölködőkről, a solverekről és a Poker Hall of Fame módszertanáról!

A snookertől a pókerig
 

Negreanu, a román bevándorlók fia mosolyogva emlékezik vissza a Kanadában való felnövekedésre. "Toronto nagyszerű város volt, ahol fel lehetett nőni. Nagyon jó hátterem volt, mindkét szülőm jobban szeretett, mint azt valaha is el tudtam volna képzelni. Megtanítottak a nagylelkűségre, az elkötelezettségre, a kemény munkára, mindazokra a dolgokra, amelyek miatt az vagyok, aki ma vagyok"."

Negreanu jóval a póker iránti rajongása előtt a torontói snookercsarnokok iránt érzett vonzalmat. "Torontóban a snooker nagyon népszerű játék; sokkal elterjedtebb, mint a biliárd. Tizenhárom éves voltam, amikor elkezdtem játszani, és azonnal a játék rabja lettem". A stratégia, a számok, az ellenfelek számon tartása és a versenyképesség - mindezeket Daniel fokozatosan átvette a snookerből a pókerasztalokra.

"A snookerben volt, hogy néhány srác elmondta nekem, hogy pókerezik. Én még soha nem játszottam, és nem ismertem a szabályokat. Emlékszem, hogy tíz dollárral és egy hatos csomag sörrel mentem el az első pókerestemre. Nem tartott sokáig, és a pénz és a sör elfogyott (nevet). Azonnal felkeltette az érdeklődésemet a játék, először azt hittem, hogy az egész a szerencsén múlik, de minél többet játszottam, annál inkább láttam, hogy ugyanazok a fickók nyernek. Onnantól kezdve kezdtem el mélyebben elgondolkodni a pókeren, és teljesen beszippantott."

A Póker Hírességek Csarnokának kritikája
 

Már 10 éve, hogy Danielt az a megtiszteltetés érte, hogy maga is bekerüljön a Poker Hall of Famebe. Bár sok játékos számára egy ilyen megtiszteltetés életre szóló jutalom, Daniel nem zárkózik el attól, hogy az intézmény gyengeségeiről beszéljen. "Őszinte leszek, és megmondom őszintén, hogy szerintem sok hiba történt a Poker Hall of Fameben. Amikor a média megszavazza az új tagot - minden tiszteletem az övék - fogalmuk sincs arról, hogy mik a valódi kritériumok a beiktatáshoz"."

Danielnek nem tetszik, hogy a pókervilág és a zsűri sokszor csak az alapján tájékozódik, hogy ki mennyit nyert és ki milyen híres név. "Nem csak a kedves srácokról kellene szólnia, akik népszerűek és akiket mindenki szeret. A számokról és a tényekről kellene szólnia. Mi a helyzet az olyanokkal, mint David Oppenheim és Ray Dehkharghani? Vagy az olyan iparági emberekkel, mint Isai Scheinberg és Matt Savage? Ezek az emberek sokkal többet tettek a pókerért, mint valaki, aki "csak" megnyert egy híres versenyt."

Matt Savage, a TDA alapítója és a WPT ügyvezető igazgatója

Ezt a témát minden évben megvitatja az egész pókeres közösség, és bármi legyen is a véleményed, Daniel kijelentésében sok igazság van. Megoldásként Daniel azt javasolja, hogy az éves kvótát egy helyett két névre emeljék, az egyik a játékosé, a másik pedig egy, a közösségből származó személyé legyen.

"Hogyan hasonlítanád össze Josh Arieht például Matt Savage-el? Egyszóval valami ilyesmi lehetetlen, mindkettőjüknek megvannak a saját tulajdonságai és a saját hatókörük. Kedvelem Chris Moneymakert, ő egy igazán nagyszerű fickó, de szerintem az ő beiktatása a Hírességek Csarnokába például azt példázza, hogy miről nem kellene szólnia a Hírességek Csarnokának. Játékosként nem felel meg a kritériumoknak, akkor vajon iparági emberként megfelel? Ha egy olyan ember fogja megítélni, aki egész iparágakat befolyásolt, akkor igen, lehet rá igénye. De a két dolognak különálló kritériumnak kellene lennie."

Hogyan kezeli a gyűlölködőket?
 

Daniel évtizedek óta a reflektorfényben van, és hozzászokott, hogy beszélnek róla. De a hírnévvel együtt járnak a gyűlölködők is, ezért David nem kérdezett konkrét nézeteltérésekről, amelyeket Daniel Norman Chaddel vagy a Chip Race podcast házigazdáival (Dara O'Kearney és David Lappin) folytatott. Hogyan reagált Daniel arra, hogy mi van, ha ő az, aki gyakran egyenesen "kivívja" a gyűlöletet és a vitákat a kijelentéseivel?

"Először is azt kell mondanom, hogy szeretem a gyűlölködőimet. Én a magam ura vagyok, soha nem vettem Normant a számra, de ő úgy döntött, hogy állandóan beszól és közben mindenféle válogatás nélküli szavakat használ. Észre sem vettem, a környezetemben lévő emberek mondták, hogy még mindig gondja van velem. Párszor visszavágtam, de sosem én kezdeményeztem, mindig csak válasz volt a dolgaira. Amúgy, ami azt a két fura csávót illeti, ők tényleg bármiről tudnak beszélni, és mindig megtalálják a módját, hogy engem is beleássanak, de látom, hogy sokan rájönnek, hogy valójában csak a személyemet akarják mindenáron rágalmazni.

Nem én indítottam el ezeket a vitákat, mit teszel ilyenkor? Vagy figyelmen kívül hagyod, és hagyod annyiban, vagy vitatkozol és megvéded magad. Nos, akkor vagy tudatlan és gyáva embernek neveznek, vagy csodálkoznak, hogy miért veszed a fáradságot, hogy ilyen dolgokkal foglalkozz. Szóval ez egy vesztes-vesztes helyzet, amelyben nem nyerhetsz. De próbálom ebből is a jót kihozni, minél több gyűlölködőm van, annál inkább rájövök, hogy vagyok valaki. Piedesztálon állok, ismert ember vagyok, és az emberek beszélnek rólam. Ha csak egy érdektelen bábu lennék a játékban, senki sem botlana belém."

Nézd meg a teljes interjút
 

Mindaz, amit fentebb olvashattál, csak egy válogatás a teljes interjúból, amelyben számos más érdekes dolog is elhangzik a történelem egyik leghíresebb pókerjátékosától. Jó szórakozást a megtekintéshez!

Források - YouTube, Twitter (X), TheHendonMob, PokerNews, Poker.org